Vissza

Idegen tollak: PATRICK MOYES: Eloszlások jóléti rangsorolását megőrző függvények

Számos szerző [ATKINSON (1970), DASGUPTA et al., (1973)] foglalkozott a jövedelemeloszlások rangsorolásának kérdésével. Rendszerint azt bizonyítják be, hogy annak szükséges és elégséges feltétele, hogy valamely eloszlás magasabb rangsorolást kapjon egy másiknál - bármilyen legyen is az egyenlőtlenség mérésére használt mutató - az, hogy viszonylagos Lorenz-görbéje az utóbbi eloszlásé alatt legyen. Ha - mint KOLM (1976) javasolta - inkább az abszolút, semmint a viszonylagos jövedelem-különbségeket hangsúlyozzuk, az abszolút Lcrenz-domin ancia fogalmát [MOYES (1987a)j kapjuk. SHORROCKS (1983) kidolgozott egy olyan kritériumot, amely bármely két (különböző) várható értékkel bíró eloszlás rangsorolását eldönti. Az új kritérium - amelyet általánosított Lorenz-dominanciának nevezünk - figyelembe veszi mind a nagyobb jövedelemegyenlőség, mind pedig a magasabb jövedelem iránti igényt. Az általánosított Lorenz-rangsorolásban megtestesülő jóléti ítéletek azonban összeütközésbe kerülhetnek a jövedelem egyenlőbb elosztására vonatkozó társadalmi igénnyel. Sőt, a leggazdagabb személy jövedelmének növekedését rendszerint az egyenlőtlenség fokozódásaként fogják fel, noha az általánosított Lorenz-dominancia ilyenkor is egyértelműen a jólét emelkedését mutatja. Az egyenlőség és a hatékonyság közötti ilyen összeütközés elkerülése érdekében SHORROCKS (1983) a hatékonyságra vonatkozó preferencia gyengítését javasolta, olymódon, hogy összeegyeztethetővé váljék a jövedelemegyenlőség növelésé­ vel. Attól függően, hogy a viszonylagos vagy az abszolút egyenlőséget részesítjük-e előny be, kapjuk az általánosított viszonylagos illetve abszolút Lorenz-dominanciát.